Havas Péter: Budapesti mozinevek – 1995

Készítette: HAVAS PÉTER
ELTE BTK
Magyar nyelv és irodalom

Témavezető: HAJDÚ MIHÁL Y
Budapest, 1995

TARTALOM
1. Bevezetés
2. A mozinév fogalma
3. A mozinévelemek együttes vizsgálata
4. Az utótagok vizsgálata
5. Az előtagok vizsgálata
5.1. A kezdetektől az első világháború kitöréséig
5.2. Az első világháborútól a Tanácsköztársaságig
5.3. Az 1919-es kommün
5.4. A Tanácsköztársaságtól 1938-ig
5.5. 1939-tol Budapest felszabadulásáig
.5.6. Budapest felszabadításától az államosításig
5.7. Az államosítástól1952-ig
5.8. 1953-tóI1987-ig
5.9. 1988-tól napjainkig
6. Összefoglalás
7. A névanyag összegyűjtésében felhasznált források
8. Bibliográfia
Melléklet:
Adattár
Térkép, grafikonok

2. A MOZINÉV FOGALMA
Az ÉKSz. szerint a mozi a “filmek nyilvános vetítésére való színházszerű intézmény”. Természetesen ezen intézmények neveit minden esetben mozinévnek tekintjük. Tágabb értelemben azonban mozinak szoktuk nevezni azokat a létesítményeket, helyiségeket is, ahol filmvetítés is folyik. Például számos színházban, mulató-, ill. szórakozóhelyen, művelődési házban stb. – tehát más intézményen belül – működött vagy működik jelenleg is mozi, vagyis vetítettek vagy vetítenek most is filmeket. Ezen utóbbi intézmények neveit (például: Városi Színház, Kedélyes Kabaré, Vörösmarty
Művelődési Ház stb.) nem tartjuk mozineveknek, hiszen ezek az intézménynevek más csoportjaihoz, a színház-, a mulató-, a kultúrháznevekhez stb. tartoznak. Az előbbiekben a mozinevet aszerint definiáltuk, hogy létezik-e a mozi mint önálló intézmény, vagy sem. Ezt azonban ki kell egészítenünk a név funkciói alapján történő meghatározással.

A mozinév kettős funkcióval bír: egyrészt rendelkezik egy azonosító szereppel, vagyis megjelöli, hogy a mozik valamelyik tagjával állunk szemben (mint például a Kossuth filmszínház névben a filmszínház köznévi utótag), másrészt megkülönböztető funkcióval is rendelkezik, amely alatt a többi mozitói való elkülönítést, a mozi fogalmának egyetlen tagra való leszűkítését értjük (az előbbi példánkban a Kossuth tulajdonnév tölti be ezt a szerepet). (A különböző funkciókat
hordozó elemek elkülönülése a mozinév szerkezeti tagolódásával egyezik meg, erről azonban a következő fejezetben beszélünk részletesebben.)

Az intézmény és funkció szerinti meghatározás alapján jelöljük ki azokat a neveket, amelyeket mozineveknek tekintünk, azokat, amelyekkel ténylegesen foglalkozunk. Mozinévről beszélünk akkor, ha önálló, filmvetítésre szolgáló intézményhez
önálló (azaz a megkülönböztető és az azonosító funkció is jelen van) név társul (Kossuth mozi, Alfa filmszínház stb.).
Szintén mozinévnek tekintjük azokat az eseteket, amikor önálló intézmény ugyan nincsen, már korábban is működő művelődési ház, kávéház, színház stb. ad helyet a filmvetítésnek, de ez a helyet biztosító intézménytől eltérő, önálló névvel rendelkezik. Például a Fővárosi Gázművek Művelődési Házában működő filmszínháznak Aquincum mozi néven külön elnevezése is volt egy időben, vagy a század elején a Sport kávéházban működő mozivállalkozás is önálló névvel tartott
vetítéseket: Biograph mozgó, stb. Ilyenkor azokat az eseteket is felvettük (Most nem vesszük figyelembe az emlékeztető, ill. esztétikai funkciót (vö.: J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése Bp. 1979 124. skk.). névanyagunkba, amikor a mozi nevének megkülönböztető, egyedítő funkciót ellátó eleme a befogadó intézmény nevének ugyanezt a szerepet betöltő tagjával azonos, s csak az intézményazonosító funkciót hordozó elemben különbözik a két név (például a
Gutenberg Művelődési Otthonban működő mozit egy ideig Gutenberg mozinak nevezték, a MOM Művelődési Házban játszóét pedig MOM mozinak, stb.), hiszen a mozi így neve által elkülönül a befogadó létesítménytől, mint ahogy a többi mozitói is, tehát elnevezése rendelkezik a mozinevek kettős funkciójával. Bár meg kell jegyeznünk, elképzelhető, hogy az utóbb említett esetben néhányszor csak fiktív nevekkel állunk szemben. Ezeknél az ún. örökölt mozineveknél a név keletkezése dátumának azt az időpontot tekintjük, amikor a mozi a befogadó létesítmény nevének
megkülönböztető elemét átveszi.

Olyan eset is előfordul, hogy egy intézményt úgy alakítanak ki, hogy abban más jellegű szolgáltatások mellett már kezdettől fogva tartanak filmvetítéseket is, s az intézmény különböző profiljait olyan nevekkel különítik el egymástól, amelyek a megkülönböztető funkciót hordozó elemükben megegyeznek, s csak az intézményazonosító szerepet betöltő névelemben különböznek. Például 1925-ben a mai Vidám Park területén megnyílt egy Alhambra nevű szórakozóhely, melyet hol Alhambra mozgószínháznak, hol Alhambra mulatónak neveztek, attól függően, hogy a létesítmény melyik jellegére akartak utalni, stb. Ilyen esetekben szintén felvettük a mozira utaló neveket névanyagunkba, mivel azok megfelelnek a mozinevek funkcionális meghatározásának.

Azonban nem beszélünk mozinévről akkor, ha a MOZI nem alkot külön intézményt – hanem egy már meglévőn belül jön létre -, s nincs a befogadó intézményétől megkülönböztetett, önálló neve (Budai Vigadó, Mercur kávéház, Fővárosi Művelődési Ház stb.), mint ahogy erre már korábban is utaltunk, hiszen ezek a nevek nem rendelkeznek a mozinevek azonosító funkciójával, nem utalnak a mozira. Természetesen a napi nyelvhasználatban ezeket a mozikat is meg kell valahogy jelölni, s valószínűleg a körülírásos szerkezetek erre a legalkalmasabbak, amelyek esetleg névvé is válhatnak (“Budai Vigadó mozija”, “Velence kávéházban működő mozi”, “Fővárosi Művelődési Ház-mozi” stb.), azonban nekünk ezekről a rendelkezésünkre álló forrásokból nincs információnk, mivel azokban általában csak a befogadó intézményt jelölik meg.

Arra is találunk példát, hogy egy korábban önálló névvel nem rendelkező mozi a befogadó intézmény megszűnésévei önállósul, s szert tesz önálló, külön névre, mégpedig úgy, hogy a korábbi befogadó létesítmény elnevezését veszi fel (a mostani Uránia mozit például csak 1930-ban alakították át filmszínházzá – előtte az Uránia Tudományos Színház keretein belül működött -, s ekkor kapta az Ufa-Uránia filmszínház nevet). Ezeknél az ún. örökölt neveknél a mozinév keletkezésének dátumát az önállóvá válástól számítjuk.

Adatgyűjtésünk során törekedtünk arra, hogy a forrásokban szereplő esetleges fiktív neveket kiszűrjük (ilyenek például a *Westend/ a *Vakok mozgója, ID a *József városi népmozgó, II az *Annal2 stb. nevek az Uta filmszínház, a Homeros
mozgó, a Népotthon mozgó, az Omnia mozgóképpalota stb. elnevezések helyett). Azonban számos olyan nevünk van, amelyekre csak egyetlen helyről van adatunk, s ezek között előfordulhatnak még olyanok – mivel más helyről származó adatokkal nem tudtuk összevetni őket -, amelyek csak az adatközlőtől származnak, s a valóságban nem léteztek. Az előbb említett ok miatt az is elképzelhető, hogy névanyagunkba olyan körülírásos elnevezések is bekerültek, amelyek sohasem váltak tulajdonnévvé. Itt nagyrészt azokra a megnevezésekre gondolunk, amelyekben az egyedítő, megkülönböztető elem pusztán a működési hely feltüntetése (Marczibányi téri mozi, Kálvária-téri mozgó stb.).

Az egyes nevek azon alakváltozatait, amelyek csak a helyesírás változásaiból adódnak, nem tekintjük külön neveknek. Ugyanígy jártunk el az idegen eredetű nevek magyar kiejtés szabályai szerint átírt azon alakjaival is, amelyek az eredeti alakkal már egy időben vagy nem sokkal azt követően előfordulnak (Scala ~ Skála, Chicago ~ Csi/rágó stb.), ugyanis ezek a változatok szerintünk egyszerűen csak az adatközlők következetlenségeiből adódnak. (Ezeket az alakváltozatokat viszont a dolgozat végén található adattár feltünteti.) Az egybe- és különírás, a kis és nagy kezdőbetű eltérő használata, ill. a kötőjel megléte és hiánya okozta egyidejű írásváltozatok közül ugyanis forrásaink igen következetlenek ezek használatát illetően is – a leggyakrabban előforduló alakot vettük fel.

A szakdolgozat összefoglalója a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható: http://mek.oszk.hu/01700/01716/index.phtml#

BMA névjegye

2002-ben alakult meg a BMA , a Tabán moziban az 1995-től múködő Mozitörténeti Gyűjteményből .
A bejegyzés kategóriája: Adattár, Szakdolgozatok
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *