Az 1996-ban létrehozott Mozitörténeti Adatgyűjtemény célja, hogy elősegítse a magyar mozis szakma történeti fejlődédének leírását az alapadatok összegyűjtésével. A magyarországi fejlődés történetére vonatkozó hiteles adatok hiányában (1896-tól napjainkig) összefoglaló munka nem jelent meg. Egy átte-kinthető rendszer kidolgozására volt szükség ahhoz, hogy a szakma változásai követhetővé váljanak a mozik történeténeti adatainak feldolgozásával.

A témához kapcsolódó kutatást 1995-ben kezdtük el. A gyűjtött anyagokból /eredeti engedély okiratok, fotók, cikkek, plakátok, kisnyomtatványok, mozi-jegyek, a mozikban használt tárgyak, a Filmművészeti évkönyvek és az 1941-es Filmlexikon adatai alapján az 1995-ben működő 33 budapesti mozira vonatkozó adatok (1914-1949) táblázata  és a Vékás Magdolna által készített fotók és reprodukciók segítségével, a Tabán mozi előterében 1995.decemberében VILLANÁSOK A BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETBŐL (1895-1948) és 1996. augusztusától BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI FOTÓKIÁLLÍTÁS (1948-1995) címmel állítottam össze a mozis szakmára vonatkozó két kiállítást.

A BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYt -Tabán mozi, Budapest Film KFT – támogatta a mozik történeti adatainak kutatását a Mozgókép és Befogadás Alapítvány: 1996.II.-VI. és 1997.II.-VI. időszakban 4 fő részére, ösztöndíj biztosításával. A dologi költségeket és a kiállítások létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Mozgókép Alapítvány Képzési- és Kutatási Szakkuratóriuma, és a Budapest Film KFT.

A kiállítások és a mozis kutatások alapozták meg BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY adatbázisának létrejöttét, valamint Gacsádi Erzsébet anyagi támogatása tette lehetővé a BMA megalakulását 2002-ben. Kalcsú Éva

„ Új szakma, új foglalkozási ág született a XIX. század utolsó évtizedének végén…Több évtizedes álom valósult meg a kinematográfia feltalálásával. Itt nem voltak tapasztalatok, hanem az ember önerejéből, eszével, tehetségével, tudásával épített fel új művészetet és iparágat…(amely) a mai nemzedék számára a kulturvilág egyik legérdekesebb, legfontosabb és legjelentősebb…(tényezőjévé vált).” Lajta Andor

Részletek a kiállításokból:

Ez a készülék,amelyet August és Louis Lumiére talált fel,sorozatos pillanatfelvételek segitségével lehetővé teszi az összes,adott idő alatt az objektiv előtt lezajlott esemény felvételét,majd képes ezek képeit természetes nagyságban akár egy egész terem előtt vászonra vetiteni.

MAI PROGRAM

A munkaidő vége a lyoni Lumiére gyárban, A kötéltáncos, Aranykárász-halászat, A Fotókongresszus résztvevőinek partraszállása Lyonban, A kovácsok, A kertész, Az étkezés (A kis baba reggelije), Átugrás a keritésen, Ferencesek tere Lyonban, A tenger. A Grand Café első prospektusa (1895.december 27.)

Határozat.

“Sziklai Zsigmond budapesti lakos kérelmére, hogy Andrássy-út 41. sz. alatti helységében

f. évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr. Belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, az V. ker. elöljáróság mint elsőfokú tűzrendészeti és közegészségügyi hatóság f. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom.

Erről Sziklai Zsigmond, Andrássy-út 41. sz., a VI. ker. a detektív osztály és Bónis Iván r.s. fogalmazó értesíttetni rendeltetnek. Pekáry József kir. lan., főkapitányhelyettes.”

Az első 1896-ban Budapesten kiadott moziengedély

Folytatódik…. →