Mozi filmszalagon

Az alábbi lista olyan filmeket sorol fel, melyekben a mozi, mint helyszín is szerepet kapott. SEGÍTSÉGEDET KÉRJÜK a lista bővítésében. Amennyiben tudsz hasonló alkotásokról, kérünk, hogy az alábbiakhoz hasonló formában küldd azt el nekünk az oldal Kapcsolat menüpontja segítségével. Köszönjük!

1. Ember a felvevőgéppel (1929)
rendező: Dziga Vertov
nemzetiség: szovjet
történés: A nézőtéren önműködűen lehajló moziszékek a sorban.

Vertov avantgard törekvéseinek eme örökérvényű darabjában mesterien ültette át a gyakorlatba a “filmszemről” szóló elméletét. A film hőse valójában nem az ember, hanem maga a felvevőgép. A néző ott ül az operatőr mellett, amikor autójával átsuhan a városon, felkapaszkodik vele a kéményekre és lóg a robogó vonat oldalán.

A jeleneteket a laboratóriumi munka és a vágás képsorai szakítják meg. A nézők átélhetik magának a filmnek a születését. A filmet Vertov “vizuális szimfónia”-ként képzelte el, amelyben rendkívül fontos a tiszta filmszerűség.

“Az egyedül a beszélgetőtárs számára látható, illékony, miniatűr képmást az emberek megpróbálták optikai eszközökkel is rögzíteni, melyek lencséje a valóságban és metaforikusan is összehasonlítható az emberi szemmel. E párhuzamot legszebben Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel című filmjében ábrázolta, melynek egyik jelenetében nagytotálban, egymásra vetítve láthatjuk a kamera lencséjét és az emberi szemet.” (Jure Mikuz: A tükör és a film)

2. Válás olasz módra (1962)
rendező: Pietro Germi
nemzetiség: olasz
történés: Moziközönség nézőtéren.

3. Az utolsó mozielőadás (1971)
rendező: Peter Bogdanovich
nemzetiség: amerikai

4. Amarcord (1973
rendező: Frederico Fellini
nemzetiség: olasz
történés: Nyüzsgő mozi nézőtér a vetítés előtt.

5. Régi idők focija (1973)
rendező: Sándor Pál
nemzetiség: magyar
történés: Focilabda elrugás a Bodográf mozi elől. Felirat említi a mozit,mozielőtér, képek, plakátok.

6. Rocy Horror Pictur Show (1974)
rendező: Jim Sharman
nemzetiség: amerikai
történés: Nézőtéren, a vászon felelöl felvett közönség.

7. Mesés férfiak kurblival (Bajecni muzi s klikou – 1978)
rendező: Jiri Menzel
nemzetiség: cseh
történés: Szekérrel utazó vándormozi.

Mesés Férfiak Kurblival

Mesés Férfiak Kurblival

A mozi hőskorában mutatványosok járták a világot rozoga cirkuszkocsijukkal, kifeszített lepedőkön mutogatva az önjelölt rendezők, operatőrök, szereplők néhány perces produktumait. Egyikük, Pasparte voltaképpen bűvész, kezdetben csak mutatványaihoz indítja be a kurblis vetítőgépet, mialatt leánya muzsikával kíséri. Aztán egyszer számos tekercset örököl elhunyt társától, s a filmekkel együtt árván maradt lányát is. Pasparte nemsokára felfigyel egy megszállott operatőr, Kolenaty műveire, s álmodozni kezd egy állandó mozi megnyitásáról.

8. Manhattan (1979)
rendező: Woody Allen
nemzetiség: amerikai
történés: Mozipénztár sorban háborodik fel a főhős.

9. Cinema Paradiso (1989)
rendező: Giuseppe Tornatore
nemzetiség: olasz
történés:A film helyszíne elsősorban mozi gépház,nézőter.

Cinema Paradiso

Cinema Paradiso

Mozi filmszalagon bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Wotan Doctor hozzászólása:

    Óvakodj a törpétől
    (Foul play)

    színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 116 perc, 1978
    Stereo

    rendező: Colin Higgins
    forgatókönyvíró: Colin Higgins
    operatőr: David M. Walsh
    díszlettervező: Robert R. Benton
    producer: Edward K. Milkis, Thomas L. Miller
    látványtervező: Alfred Sweeney
    vágó: Pembroke J. Herring

    szereplő(k):
    Goldie Hawn (Gloria Mundy)
    Chevy Chase (Tony Carlson)
    Dudley Moore (Stanley)
    Burgess Meredith (Mr. Hennessey)
    Rachel Roberts (Delia Darrow/Gerda Casswell)
    Marilyn Sokol (Stella)
    Brian Dennehy (Fergie)
    Marc Lawrence (Rupert Stiltskin)
    Bruce Solomon (Bob Scott)

    Óvakodj a törpétől! – figyelmezteti a csinos, szőke lányt a sebesült férfi. De ki az a törpe? – rémüldözik a nemrég elvált Gloria, akinek egy csapásra fölpezsdül az unalmas könyvtárosi élete. A lány azt sem tudja, ki az a fiatalember, akit fölvett a kocsijába, és most itt hever holtan. Mire tisztázhatná a helyzetet, a hulla eltűnik és természetesen senki sem hisz neki. Ezután is furcsábbnál furcsább dolgok történnek vele. Gloria azonban visszaveri az albínó támadását, lerázza a szexőrültet, önvédelemből elteszi láb alól a gyilkost. Egyedül csak Carlson felügyelő segítségére számíthat.A film egy része természetesen moziban játszódik!

  2. Géczy Bálint hozzászólása:

    • Frederico Fellini: 8 és fél 1963 – itt a legfontosabb helyszín a Cinecitta.
    • John Schlesinger: A sáska napja – The Day of the Locust [1975] – A főhős miután megszerzi diplomáját Hollywoodba költözik és ott díszlettervezőként kezd el dolgozni, szerintem van benne mozi jelenet
    • Francois Truffaut : Amerikai éjszaka 1973 – a stáb musztereken, vetítéseken vesz részt , de ezek a stábnak bérelt vetítők, talán mozi, ha jól emlékszem. Mintha a főszereplő Jean-Pierre Léaud-ot is egy moziból vadásznák elő, amikor szerelmi csalódottságában meglép a forgatásról.
    • Sydney Pollack: Ilyenek sem voltunk 1973 (A regényíró első sikere után Hollywoodba szerződik forgatókönyvírónak, ahol vetítéseken vesz részt.
    • Woody Allan: Anni Hall 1977 – amire biztosan emlékszem Woody Allen és Diane Keaton beszélgetnek a mozi előtt ahol Bergman Szemben önmagunkkal (1976) című plakátja van kifüggesztve,
    • Herbert Ross: Játszd újra, Sam! (1972) – című filmjében Woody Allan a moziban ül és guvadt szemekkel bámulja Humphrey Bogart –ot a Casablanka című filmben. A film címe is a Casablanca főhősére utal.
    • Jan Harlan: Egy élet a film tükrében 2001 – Számtalan híres filmes szólal meg a filmben Stanley Kubrickot méltatva – a mozi nem emlékszem mennyire van befotografálva
    • Quentin Tarantino: Becstelen brigantik 2009 – A Hitler és Göbbels elleni merénylet a film egyik fő szekvenciája, mozi aulájában, nézőterén és a mozi előtt is számtalan jelenet játszódik.
    • Ro bert Mulligen: Kamaszkorom legszebb nyara (1971) című filmjében a kamaszok enyhén szólva ügyetlenül próbálkoznak összemelegedni hasonló korú lányokkal egy mozielőadáson.

  3. Jurás Ferenc hozzászólása:

    MI LENNE HA c. filmben (Jim Carrey és Martin Landau főszereplésével) egy régi amerikai filmszínházat újítanak fel, s tesznek ismét működővé… Ez a filmben az egyik fő történeti szál.

  4. VipCenter hozzászólása:

    The Artist. A Némafilmes. http://www.port.hu/the_artist_-_a_nemafilmes_the_artist/pls/fi/films.film_page?i_film_id=119140

    Az 5 Oscar díjas filmet utolsó vetítési napján néztük az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

    Tele van eredeti ötletekkel a film, miközben bemutatja a mozizás hőskorszakát, amikor némafilm (silent movie) sztárok a valóságban is egyik pillanatról a másikra tűntek el a süllyesztőben, a hangosfilm megjelenése után. A film számos jelenete egy hatalmas mozipalotában játszódik, ahol feltűnőek a páholyok, a telt ház és az a hangulat, ahogy megtapsolják a vetített filmet. Számos jelenet mutat sorbanállást is a mozijegyért.

    Lebilincselő zene, rabul ejtő történet, szenzációs alakítások… és mindez 2012-ben FF-ben vetítve, és stílusosan némefilmen! Még a történet bűbájos kutyája is kiválóan alakít. 🙂 Érdemes megnézni a filmet, ami biztosan benne lesz a gyűjteményemben.

    A FILM egyébként igazából soha sem volt néma – és ez a film sem volt az -, hiszen a régi mozipalotákban szimfonikus zenekarok (!), vagy legalábbis zongoristák játszottak hangot a képsorok alá. Legfeljebb ezek a filmek nem voltak “beszélő” filmek.

    Hogy kritika is legyen, a némafilm sztár a történet szerint igen hamar összeomlik, miközben a való életben legtöbbünknek sokszorosan több akadályt kell leküzdenünk….

    Összeségében a film egy 10-es skálán szerintem 9-es, tehát nagyon jó.

  5. Szégner Zoltán hozzászólása:

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
    Óbudán nőttem föl, a Hévízi úti kis lakótelepen. 1958-tól 1970-ig éltem ott, 17 éves koromig, a Vihar utcai általános iskolába jártam. természetesen jól emlékszem a mozikra is: a Felszabadulásra a Flórián téren, az Óbudára, az Újlakira.
    Lenne egy kérésem: ismernek-e valakit, aki tud valamit arról, hogy mi volt azelőtt azon a helyen, ahol ma is állnak az akkori három emeletes házak a Hévízi és Bogdáni úton? Feltételezem régi családi házak, de ha ismernek valakit, aki erről nekem írna, nagyon örülnék. Én meg tudnék mesélni a hatvanas évekről ott…
    Tisztelettel:
    Szégner Zoltán /tanár/

  6. Wotan Doctor hozzászólása:

    Nem szoktam hazudni
    fekete-fehér, magyar játékfilm, 78 perc, 1966
    rendező: Kárpáti György
    forgatókönyvíró: Lelkes Éva
    zeneszerző: Lendvay Kamilló
    operatőr: Vagyóczky Tibor
    szereplő(k):
    Voith Ági
    Fülöp Zsigmond
    Tordai Teri
    Zolnay Zsuzsa
    Mádi Szabó Gábor
    Gobbi Hilda
    Piros Ildikó
    Csala Zsuzsa
    Hacser Józsa
    Kibédi Ervin
    Sándor György

    A gimnazista Anna újságírónak adja ki magát, hogy imádott táncos bálványával, Attilával találkozhasson. A hiú Attila konyakot rendel, körüludvarolja a lelkes “interjúkészítőt”, akit messziről irigyen lesnek osztálytársnői. A Színház és Mozinál leadott cikk kapcsán kitör a botrány, de az igazi újságírónő megvédi Annát. A lány hálából föltárja előtte szürke és magányos hétköznapjait, Attila-titkát. Amikor történetét – bár név nélkül – viszontlátja a nyomtatásban, szégyenében öngyilkosságot kísérel meg. Barátnői azonban idejében közbelépnek.

    A filmben felűről megjelenik az Ipoly mozi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *