Mozitörténet (1895-től napjainkig)

Az 1996-ban létrehozott Mozitörténeti Adatgyűjtemény célja, hogy elősegítse a magyar mozis szakma történeti fejlődédének leírását az alapadatok összegyűjtésével. A magyarországi fejlődés történetére vonatkozó hiteles adatok hiányában (1896-tól napjainkig) összefoglaló munka nem jelent meg. Egy átte-kinthető rendszer kidolgozására volt szükség ahhoz, hogy a szakma változásai követhetővé váljanak a mozik történeténeti adatainak feldolgozásával.

A témához kapcsolódó kutatást 1995-ben kezdtük el. A gyűjtött anyagokból /eredeti engedély okiratok, fotók, cikkek, plakátok, kisnyomtatványok, mozi-jegyek, a mozikban használt tárgyak, a Filmművészeti évkönyvek és az 1941-es Filmlexikon adatai alapján az 1995-ben működő 33 budapesti mozira vonatkozó adatok (1914-1949) táblázata  és a Vékás Magdolna által készített fotók és reprodukciók segítségével, a Tabán mozi előterében 1995.decemberében VILLANÁSOK A BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETBŐL (1895-1948) és 1996. augusztusától BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI FOTÓKIÁLLÍTÁS (1948-1995) címmel állítottam össze a mozis szakmára vonatkozó két kiállítást.

A BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYt -Tabán mozi, Budapest Film KFT – támogatta a mozik történeti adatainak kutatását a Mozgókép és Befogadás Alapítvány: 1996.II.-VI. és 1997.II.-VI. időszakban 4 fő részére, ösztöndíj biztosításával. A dologi költségeket és a kiállítások létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Mozgókép Alapítvány Képzési- és Kutatási Szakkuratóriuma, és a Budapest Film KFT.

A kiállítások és a mozis kutatások alapozták meg BUDAPESTI MOZITÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY adatbázisának létrejöttét, valamint Gacsádi Erzsébet anyagi támogatása tette lehetővé a BMA megalakulását 2002-ben. Kalcsú Éva

„ Új szakma, új foglalkozási ág született a XIX. század utolsó évtizedének végén…Több évtizedes álom valósult meg a kinematográfia feltalálásával. Itt nem voltak tapasztalatok, hanem az ember önerejéből, eszével, tehetségével, tudásával épített fel új művészetet és iparágat…(amely) a mai nemzedék számára a kulturvilág egyik legérdekesebb, legfontosabb és legjelentősebb…(tényezőjévé vált).” Lajta Andor

Részletek a kiállításokból:

Ez a készülék,amelyet August és Louis Lumiére talált fel,sorozatos pillanatfelvételek segitségével lehetővé teszi az összes,adott idő alatt az objektiv előtt lezajlott esemény felvételét,majd képes ezek képeit természetes nagyságban akár egy egész terem előtt vászonra vetiteni.

MAI PROGRAM

A munkaidő vége a lyoni Lumiére gyárban, A kötéltáncos, Aranykárász-halászat, A Fotókongresszus résztvevőinek partraszállása Lyonban, A kovácsok, A kertész, Az étkezés (A kis baba reggelije), Átugrás a keritésen, Ferencesek tere Lyonban, A tenger. A Grand Café első prospektusa (1895.december 27.)

Határozat.

“Sziklai Zsigmond budapesti lakos kérelmére, hogy Andrássy-út 41. sz. alatti helységében

f. évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr. Belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, az V. ker. elöljáróság mint elsőfokú tűzrendészeti és közegészségügyi hatóság f. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom.

Erről Sziklai Zsigmond, Andrássy-út 41. sz., a VI. ker. a detektív osztály és Bónis Iván r.s. fogalmazó értesíttetni rendeltetnek. Pekáry József kir. lan., főkapitányhelyettes.”

Az első 1896-ban Budapesten kiadott moziengedély

Sátras mozi

„A film térhódítása alulról indult meg, tradícióktól nem kötött, gátlástalan – elsősorban és legnagyobb hatással: amerikai – üzletemberek kezdeményezésére, akik a legkisebb önköltséggel, vurstliszerű díszletfalportál mögötti sátorban lócákon ülő – vagy egyszerűen álldogáló, ki-bejáró – krajcáros publikum számára produkálták az azokat mindig legjobban érdeklő képeket…” Magyar Bálint: A magyar némafilm története

A sátras mozik előtt hangos zene szólt, és akiáltók invitálták a nézőket a képek megtekintésére,…

„Uraim és hölgyeim tessék bemenni! Óriási ma a műsor… Első hely 40, második 30, harmadik 15 krajcár. Katonák, őrmestertől lefelé és a gyermekek felét fizetik… tessék besétálni, mert a zene rögtön megkezdődik és előadásunk a kezdetét veszi! Tessék uraim és hölgyeim!”    Körmendi Ékes Lajos: A 25 éves mozi

1903-1904 körül a Teleki téren a budai Bomba téren, a Wesselényi utca elején és a külváro-sokban az alábbi vándormozik voltak ismertek Budapesten:

a NARTEN-féle sátormozi, a LIFKA-féle Bioskop, és TEPLI Nándorné sátormozija. A pesti oldalon sokkal több sátormozi vetít, mint a budain. Magyar Bálint (A magyar némafilm története, 1896-1918) kiemel két mutatványos családot, amelyeknek a kinematográfia stabilizálódásában nagy szerepük volt: a FÉNYES és a FISCH család a városligeti vurstrliban létesítetettek állandó (Későbbi nevén Fortuna 1902. ápr. 5-én és a THE ROYAL VIO 1903. július 5-én nyitott), persze csak a nyári idényre szóló mozgóképzínházakat.

Kávéházi mozi

A kávéházak a polgári társadalom érdekes intézményei, ahol a múlt században a kereskedők, üzletemberek, művészek , hivatalnokok, gyűltek össze, ahol az étkezésen túl a politizálás, üzleti megbeszélés, az eszmék kölcsönös kicserélésé nek, az együttlétnek a helyszíne. A jobb kávéházakban Európa szinte minden számottevő lapjára előfizettek, melyet a törzsvendégek rendszeresen olvashattak. Mindezen túl a szolgáltatás és az igények kielégítéséhez komplex módon hozzátartozott a szórakoztatás is, szavaló- és dalestek, kabaré jellegű műsorszámok bemutatásával. E műsorszámok színesítéseképpen vezették be a mozgófénykép vetítéseket, először ingyenes közönségcsalogatóként (hiszen ekkor még állandó mozik nem léteztek), majd később külön belépődíjas programként. Sok kávéház alakult át állandó mozivá a későbbiekben.

1899-ben a Kohn féle kávéházban mutattak be mozgóképeket, s Ungerleider Mór innen szerződtette a tulajdonost, Engel Miksát gépestül a Velence kávéház számára.1899. dec. 9-én kapott engedélyt Neuman és Ungerleider arra, hogy a Velence kávéházban mozgóképeket mutathasson be.

„Bécsi úr, a főpincér leeresztett egy tiszta lepedőt a kávéház közepén – a közönség mindkét oladalról élvezhette a vetítést, mert a vásznon átlátszott a pergőkép, tehát senki sem mozdult el asztalától -, kirakta a vetítőmasinát, melynek kezelését elsajátította, papírkosarat rakott az asztal alá, hogy abba tekeredhessen a lejátszott filmszalag: és kezdetét vette az előadás.” Nemeskürty István: A magyar film története

1934-ben Holek Sámuel saját kiadásában megjelent kis füzetkéjével – a Vendéglői üzemmel kombinált mozgóképszínház – akart kedvet csinálni ahhoz, hogy a vendéglősipart és a mozit újra egyesítse. Hite szerint ezáltal csökkenne a mozik vesztesége, s növekedne versenyképességük.

Magyar Kinematográfjog

A mozik illeték és adóterheire nincsenek tételes rendelkezések, így a mutatványosokra vonatkozó közterheket alkalmazza a gyakorlat a mozikra is.

Az 1879.évi XL.tőrvénycikk 76.§-a.

„Aki nyilvános táncvigalmat, álarcosmenetet, hangversenyt, tüzijátékot, állatseregletet, kiállítást, vagy hasonló látványt, amelyre nézve fennálló miniszteri rendelet,vagy szabályrendelet, szerint a hatóság engedélye szükségeltetik, ennek engedélye nélkül vagy az engedély megszegésével rendez, illetőleg tart, száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.”

A m.kir.belügyminiszter 19o1.évi 64.573. számú rendelete

a hangversenyek, mutatványok, stb… engedélyezése tárgyában.

1.§ . báb-vagy gépszínház ..(bemutatásához) ..látványoknak nyilvános helyeken való felállításához rendőrhatósági engedély szükséges, …

Irásbeli folyamodványt kell benyújtani,melyben név szerint felsorolandók mindazon egyének, akik a társaságnál működnek.Az engedély időtartama maximum 4 hónap, újabb folyamodvány alapján ismételve meghosszabítható.A tilalmak megszegése kihágást képez, és 2oo korona pénzbüntetéssel büntetendő. Budapest,19o1. évi augusztus hó 4-én

Egyes vidéki helyeken, ha a színtársulat bevonul, az ott működő mozgószínház engedélyét elvonják. (A m. kir. belügyminiszter 33915I1884.sz. rendelet, valamint A m. kir. belügyminiszter 1901. ávi 108.805.sz.körrendelete)

“A hatóságok megrendszabályozásai…gyakran hatottak bénítólag a mozi fejlődésére,….a szakma rendezetlen pozíciója, melynél fogva, még ma sem tudjuk,hogy a mozi ipar-e? művészet-e? látványosság-e? stb., az örökös félelem a hatóságok bavatkozásaitól, előleges cenzúra, látványossági adó, gyermekek látogatásának betiltása stb. stb…mind megannyi rémek, amelyek örökös rettegésben tartják mindazokat, akik a mozi szolgálatába szegődtek. Jövel ” évek óta várt, örökösen kilátásba helyezett szabályrendelet. Nem tudjuk ugyan, hogy mit fogsz hozni, de legalább el fog oszlattatni megjelenéseddel a bizonytalanság,s remélhetőleg alapkövét fogod helyezni a rendnek, mely nélkül zavartalan, egészséges fejlődés, s a szakma felvirágzása nem képzelhető.” Dr.Kemény Miklós az Orsz. Magy. Mozgóképipari Egyesület ügyésze,1914.

1920. okóber 1-én gróf Teleki Pál miniszterelnök aláírásával kiadott 8454i192o. M.E. sz rendelet a moziengedélyek reviziójáról,68.800I1920.sz. rendelet a végrehajtásról.

A belügyminisztérium 33.081I1922.sz. rendelete az 1920-as egységes szabályozás következtében a mozikat a művelődés előmozdítására szolgálónak ismeri el,………..A belügyminiszter 21.765IVII-a.sz.rendelete (A mozitulajdonosok kötelességei) ……A belügyminisztérium 89.127IVII-a.sz. rendelet (Tilos a moziban a szinielöadás)……..A Cenzurabizottság 1922.jul.2.28.sz.alatti döntése értelmében a 16 éven aluliak melett kiköti, hogy az 1-6 éves gyerekeket sem szabad a moziba ilyen filmekre beengedni……….Pénzügymin.rend.sz.100.877I922.VII. fösz.( Vigalmi adó után nem kell forgalmi adót fizetni.)………Belügyminiszter 6900I1923.VIII.B.M.sz. körrendelet a mozgóképengedélyesek társulásáról ……………..1923.január.13. után az engedély elvonását vonja maga után, ha az engedélyes filmjeit nem meghatározott összegü filmkölcsönzési dij,hanem bevételarányos részesedés ellenében szerzi be……………….Vallás- és közöktatásügyi min. rend. 461I1923. (Kötelezö filmek) …Belügymin.rend. 176.185I1923. VIII. ( A cenzura dijak emelése) … 7. 6770I1922. M.E. rendelet (A mozik és a lakbérek megállapitása)…..3.732I1923.M.E. sz. rendelet (a gépkezelök szakképzettségét írja elő)

ENGEDÉLYEK

Minden mozgóképüzem folytatásához az alábbi engedélyek szükségesek:

1) Mozgóképüzemi mutatványengedély,
2) Rendőrhatósági engedély,
3) Helyhatósági engedély,
4) Használhatósági engedély,
5) Tűzrendészeti engedély.

Az engedély lehet végleges vagy elvi .Valamint a keskenyfilmengedély. A mutatványi engedély kellékeit szabályozó rendeletek:8454-920. M.E.,68.000-920.B.M.,983-921.M.E.,7200-1936. M.E.,174.000-936.B.M.,1939.évi tc. a 7720-939.M.E. Filmlexikon,1941

A SZAKKÉPZÉSRŐL

A 3.732-1923. M.E. sz. rendelettel az 1924. évi június hó 2. napjától a mozgófényképek nyilvános előadására szolgáló üzemekben a gépkezelői és üzletvezetői (üzemvezetői) állás betöltését csakis megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek tölthették be. E célból a belügyminiszter létrehozza a m.kir. mozgófénykép gépkezelői szaktanfolyam és szakvizsga intézményét. Gépész vizsgát csak a 2o.életévét betöltött férfiak végezhették el.

Működési igazolványt a sikeres vizsga után 3 hónap gyakorlati idő letöltése után a fél kérésére a belügyminiszter állítja ki az egész ország területére szóló hatállyal.

A 7.000-1936.M.E. sz. rendelet az új engedélyesek számára is kötelezővé teszi a szaktanfolyam elvégzését, valamint részben eltérő tananyagot határoz meg a gépkezelői és üzemvezetői tanfolyam elvégzőinek. A 111.000-1837.B.M. sz. rendelet szerint a két szak különválik, és a két szakot csak külön-külön lehet elvégezni. A gépkezelői szakon csak férfi kérheti felvételét, az üzemvezetői szakon férfi és nő.

SZAKBEMUTATÓ

A szakma budapesti és vidéki képviselői számára rendezett külön előadás, amelyen csak a meghívott vendégek vehetnek részt. A filmforgalmazók tartanak ilyen bemutatókat, melyre külön helyiséget, vagy mozit bérelnek. A mozgóképek nyilvános előadásának hírdetési céljait szolgáló u.n. állóképek ( a mozgóképek egyes jeleneteiről készült fényképek) és képes hírdetések ( kliséplakátok, színes plakátok, ismertetések stb.) kifüggesztéséhez, illetve forgalomba hozatalához, a sajtótermékek ellenőrzéséről szóló 56.203I1922. B.M. sz. rendelet értelmében az illetékes törvényhatóság első tisztviselőnek engedélye szükséges.(4300-1924.B.M. E.1.§,255-000-1924. B.M. sz. 1.§,) A mozgófényképüzemek és filmügyek rendészete,1928

JÁTÉKREND (rendeletek szabályozzák)

– a bemutatott főfilmek (egyharmada) és a pótképek 30%-a magyar legyen, – egy előadásban csak egy nagy kép (sláger) játszható, – a teljes műsor, a magyar híradóval együtt,csak bizonyos méterhosszúságú lehet, – a magyar híradó játszása kötelező, – kötelező az előadás közötti szellőztetési szünet, – premier mozgók hétköznaponként legfeljebb 3, szombat,vasárnap és ünnepnap legfeljebb 4 ea.-t tarthatnak, – hétköznap legkésőbb éjjeli 12 óráig, szombat, vasárnap és ünnepnap 12,30-ig játszhatnak, – a mozgók olyan vetítési rendet kötelesek betartani, amelyből 1 percre legfeljebb 24 képkocka esik. Filmlexikon,1941

A kinematográfiát vetítő helyet “kini”-nek becézte a magyar közönség,mindaddig, míg 1907.júniusában a Vígszínház bemutatta Heltai Jenö “Bernát” c.színdarabját, melyben elhangzott a “Dal a moziról” című kuplé.

A köznyelv átvette , s megszerette a vetítőhely e speciálisan egyedi, magyar kifejezését.

“Mert megszületik a szó is: mint közismert Heltai Jenő tette közkinccsé azt a rohamosan terjedő szóhasználatot. Mozi. a világnak csak két nyelve, a magyar és az angol az, amely a kinematog-ráfiára, közelebbről a vetítőteremre már ekkoriban eredeti szót talált, a többi nyelvek mind a kinematográfiából vezették le a maguk szavait: kino,cinema,cinéma, stb. Az angol movie viszont szintén a mozgásból ered. Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő

Mozgókép Otthon

Décsi Gyula volt az első mozis Budapesten a 1o-es években, aki a Mozgókép Otthonban bevezette a számozott ülőhelyeket, a késő esti előadásokat (az utolsó ea. mindig 1 órakor végződött), és a két slágerfilmből álló műsort.

Apolló

Az első mozgóképszínház Budapesten, amely eredetileg is mozinak épült, teljesen önálló épületként. A mai Corvin Áruház helyén állt, 1908-ban nyílt meg és 1914-ben vitték át az engedélyt a Royal Szálló épületébe.

Projectograph

Az 1906-ban megnyíló Projectograph (Neumann János és Ungerleider Mór) mozinak már külön, önálló mozira utaló neve volt. Az engedélyek nyilvántartása ezidáig még az engedélyesek neve szerint szerepelt, az önálló mozik 1907-től saját nevükön és nem tulajdonosaik nevén váltak ismertté.

Kamara

A Hungária gőzfürdő úszómedencéjét alakították át nézőtérré. Az első mozi Budapesten, amelynek nyitható teteje volt, mely az úszómedence fölött funkcionált gőzfürdő korában.

Fórum

Itt mutatták be Budapesten az első hangos filmet, a ‘Singing Fool’-t, 1929. szeptember 19-én.

Uránia

A Tánc című filmet, melyet a szakirodalom az első magyar filmnek ismer el, a mozi tetején forgatták 1901-ben egy ismeretterjesztő előadás illusztrálásához.

Az Uránia Tudományos Színház német példára tudományos előadásokat és felolvasásokat tart, a vetített állóképek mellettaz egyes előadásokhoz rövid mozgóképeket is vetítenek.

Budai Apolló

Makray Teofil mérnök saját telkén megépíti az első (85o fős) budai mozipalotát.

Broadway

Az egyetlen föld alá helyezett nézőtérrel bíró mozi. Eredetileg színháznak épült, de a közigazgatási hatóságok nem adtak hosszú ideig engedélyt a megnyitáshoz. A mozi 1938-ban nyílt meg, a nézők azért szerették a háború idején, mert légiriadó esetén sem kellett az előadást megszakítani.

(1945)

“… megrongálódva vagy a föld színéről eltűnve, vesztek el a pesti mozik, régi üzemek, amelyek évtizedes multtal rendelkeztek, amelyek 4-5 évtized óta terjesztették a kultúrát, nyújtottak szórakozást emberek millióinak…A New York Palota negyedik emeletén megalakult (a) Magyar Művészek Szabadszakszervezete…

A szervezet vállalta az igazolási eljárást és ennek során sok mozitulajdonos és üzemvezető esett ki, és kénytelen volt más foglalkozás után nézni. Az akkori polgármester -dr. Csorba László- rendelet-ben kötelezte a szervezetet,hogy foglalkozzék többek között a filmszínházak helyreállításának kérdésével, a megrongált mozik ujjáépítésével…

Nehéz körülmények között indult meg az élet…Billiókkal, triliókkal számoltunk, sőt akadtak akik a számokat meg sem nézték…, a megnyíló mozikban színek szerint írták ki a pénz értékét, így például: Első sor két darab lila színű pénzjegy, a középső sorok ennyi és ennyi piros színű papír-bankó stb…

Az országban különösen nehezen ment az uj “mozikataszter” összeállítása, míg Budapesten ezt még valahogyan sikerült összeállítani…Sok mozitulajdonos nem jött vissza, meghalt a koncentrációs táborokban vagy a harctereken és így sok mozinak nem volt gazdája, nem volt tulajdonosa…a filmszínházak nagy része 1945-ben nem a régi tulajdonosok birtokába került vissza, hanem a pártok és politikai szervezetek kezébe jutott. A kormánynak 1945. április 17-én megjelent belügyminisz-teri rendelete a mozikataszter felállítását rendelte el, amelynek az volt a célja, hogy gyorsan segítsen a zűrzavaros állapotokon, és rendet teremtsen a moziszakmában. A magántulajdonosok közül csak néhányan kapták vissza mozijukat, és Magyarország történetében az első eset, hogy politikai pártok és társadalmi szerveknek adták ki a mozgóképszínházak játszási engedélyeit. Az 1945.évi július 18-án kiadott kormány-rendelet értelmében minden addigi moziengedély 1945. szeptember 30-ikával hatá-lyát veszti és azontúl csak a belügyminiszter részéről kiadott uj engedélyek az érvényesek…

1945. február 3-án nyílt meg az Uránia. A megnyitó műsoron szovjet film:Az oreli csata című mozgókép szerepelt…Az első előadást vasárnap febr.4-én tartották és pedig de.11 és du.2 és 4 órakor, azontúl hétköznapokon 2 és 4 órakor. 1945.febr.24-én nyitott a Corvin is az Oreli csata c. szovjet filmmel.

Mintegy 4o filmvállalat működött az országban, ezek bőséges anyaggal rendelkeztek. A régi magyar filmek nagyrészét kivonták a forgalomból, főszereplőjük, vagy témájuk fasiszta volta miatt.

A pártok rendszerint megtartották a régi tulajdonost és az eredeti, vagy más mozgókép-színház felelős üzemvezetői állásba helyezték. A filmműsorokat azonban a pártok központi filmirodái kötötték és osztották be……1945-ben egyes mozgóképszínházak hol játszottak, hol leálltak, hol egy héten többször játszottak, hol egyszer-kétszer hetenként stb. A filmszínházak nagy része 1945-ben nem a régi tulajdonosok birtokába került vissza, hanem a pártok és politikai szervezetek kezébe jutott. Az 1945.évi július 18-án kiadott kormány rendelet értelmében minden addigi mozi-engedély 1945. szeptember 30-ikával hatályát veszti és azontúl csak a belügyminiszter részéről kiadott uj engedélyek az érvényesek…”

Lajta Andor: A budapesti filmszinházak története /1895-1956/

Pártok és szervezetek kezében lévő mozik Budapesten 1945-1948-ig.
1945-46, 60db, 45. XI.10. 1947, 67db 46.XI.15. 1948, 72db 47.XI.15. 1949, 70db 48.XI.15.
Magyar Kommunista Párt (MAFIRT) 11 34 24 0
Nemzeti Parasztpárt (SARLÓ) 10 15 15 0
Szociáldemokrata Párt (ORIENT) 12 18 18 0
Kisgazda Mozgóképüzemi Rt. (KIMORT) 8 15 15 0
Független Kisgazda Párt 1 0 0 0
Bajcsy Zsilinszky Endréné,özv.,Fenyõ Sándor, 0 0 0 1
Lemberkovics Jenõné, özv. 0 1 0 0
“Törekvés” dal-,zene és önképzõegylet 1 1 1 0
Baumgarten Irodalmi Alapítvány 1 1 1 1
Bp. Székesfõv.Gázmûvei Igazgatósága 0 1 1 1
Budapest Székesfõváros 1 0 0 0
Fõvárosi Népmûvelési Központ 0 1 1 0
Gyõrffy István Kollégium 1 2 2 0
Lihotzky Ferencné, özv. 0 0 0 1
M.Állami Vas-Acél- és Gépgyárak 1 1 1 1
MADISZ 1 1 1 0
Magyar Hirlapírók Orsz.Nyugdíj Intézete 0 1 1 0
Magyar Honvédelmi Minisztérium 0 0 1 1
Magyar Nõk Demokratikus Szövetsége 1 1 1 0
Magyar Parasztszövetség 1 1 1 0
Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat 0 0 0 64
Munkás Kultúrszövetség Országos Központja 0 1 1 0
Munkás Sport Központ 0 0 0 1
Népies Irodalmi Társ. és Misztótfalusi Közmûvelõdési Szöv. 0 1 1 0
Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézet 0 0 0 1
Partizánszövetség 0 1 2 0
Pesti Izraelita Hitközség Fiúárvaháza 1 1 1 1
Pintér József 0 1 1 0
Szakszervezeti Tanács 6 5 5 0
Szent Domonkosrendi Egyházközség 1 1 1 1
Szovexportfilm Magyarországi Képviselete 0 1 2 3
Vakokat Gyámolító Orsz.Egyesület 1 1 1 1
Vita Filmszinház Rt. 1 0 0 0

1945-49 Filmművészeti évkönyvek alapján (Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

Az államosítás utáni időszakról – Lajta Andor: A budapesti filmszinházak története  /1895-1956/című,  kézirat alapján:

1948 – AUG.19-TŐL AZ ELSŐ NEMZETI VÁLLALAT A MAFIRT,KIMORT,ORIENT JOGUTÓDJAKÉNT LÉTREJÖN A MOZGÓKÉPÜZEMI NEMZETI VÁLLALAT (MOKÉP)amely 350 mozit üzemeltet az országban. 1950-ben létrejön a Nagybudapesti Kirendeltség, amely 130 Budapesti mozit üzemeltet. A pesti elsőhetes mozik műsorát a Népművelési Minisztérium, MOKÉP, MAFILM vezetőinek közös Bizottsága állítja össze 1 hónapra előre.

1950.jan.-1951. márciusáig a 130 moziból 30 mozit bezárnak.

KAMARA,HOMÉROS,NÉP,NAP,OMNIA, BUDAI HÍRADÓ, DAMJANICH, FORTUNA, CAPITOL,CORSO,TURÁN,BELVÁROSI,ORIENT,FLÓRA(Kispest), Pestújhely,PETŐFI (R.palota),PALOTA, RÁKOSPALOTA stb.

Az aránylag nagyszámú mozibezárásnak az oka egyrészt az volt, hogy nagyon kevés volt az évi filmmenyiség , -1945 előtt évi: 220, 1950-ben csak évi 80, másrészt a mozik egy része nagyon rosszul ment.Voltak olyanok, amelyek 5%-os látogatottsággal játszottak.

Közrejátszott ebben főleg az a nagy műsorpolitikai változás. melyet 1949. júl. 1. hatállyal léptetek életbe. Eszerint a rendelkezés szerint, a nyugati országok filmjei nem játszhatóak, csak magyar, szovjet és népi demokratikus országok filmjei vetíthetőek a mozikban,ezen belül is %-os arány szerint.

1951-ben a budapesti mozik a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülnek.1952-től a mozik vezetése a Bp.i. Városi Tanács Kerületi Mozivállalatai hatáskörébe kerülnek.1954-től a kerületi Tanácsok helyett a budapesti mozik üzemeltetését a Fővárosi Moziüzemi Vállalat végzi./FŐMO/

Lencsó László:Budapesti mozirege, 2001.

Az ötvenes években a „lenini elvek” félreértése miatt a kultúrpolitika kiemelt fontosságúnak tartotta a mozit. Jelentősen megnőtt a mozik, pontosabban a vetítőhelyek száma. A legmagasabb fővárosi moziszámot, 371-et 1956-ban jelentették./…a társadalmi mozik számával együtt, amelyek művelődési házakban, munkásotthonokban működtek! K.É./

A hatvanas évektől a megújuló, időszakosan világhírű magyar filmművészet valóban tömegeket vonzott a mozikba. A politikai olvadás kapcsán az egyre nagyobb számban bemutatásra kerülő „nyugati” filmek is jelentős közönségvonzattal bírtak.

A mozi, bár megrázkódtatásokkal, nimbuszának csökkenésével, de túlélte a televízió elterjedése okozta válságot is. Ez az utolsó túlélés már nem tartott sokáig a hetvenes évek végére a fővárosi mozik száma 71-re csökkent, pedig műsorkinálatukban ( valószínűleg a nézőszám megtartása érdekében) már vegyesen szerepeltek vadonatúj, sikeres régebbi és hozzáférhető archív filmek. Egy évtizeddel később szinte egyeduralkodóvá vált az amerikai filmdömping.

Ennek ellensúlyozására szerveződött meg a Budapest Film égisze alatt az Art mozik hálózata, mely a bevétel orientáltsággal szemben az értékek bemutatást preferálta.

A rendszerváltás végképp megváltoztatta a hazai, így a fővárosi mozistruktúrát is. A még létezőkből először a kis, főként utánjátszó, gazdaságtalanul, veszteségesen üzemelő, külterületi mozik zártak be, majd a mozizási szokások megváltozásával és az új tulajdonosi kör,az új üzleti meggondolások miatt a nagyobbak közül is jó néhány. Megszületett és uralkodóvá vált a kereskedelmi, bevételorientált mozistruktúra.

A multiplexek térhódításával a mozizás új korszaka kezdődött. Kérdés: nevezhetjük-e még mozizásnak. Ezek a többtermes mozikombinátok ugyan kiemelt technikai szinvonalú szórakozást nyújtanak: legkondicionált termekben, emelt nézőtéren fotelkényelmességű ülőhelyekkel, hatalmas felületű vetítővászonnal, a legmodernebb kép-és hangtechnikával működnek, de a bevezetőben jelzett „hangulat” nélkül. Szociológusok témája lehetne, miként változott a mozizás a bevásárlóközpontok iránytalan közönségét kiszolgáló időtöltéssé. A klasszikus mozi mindezzel vagy képtelen volt versenyezni, vagy a közönség megkérdezése nélkül, gazdasági haszonra hivatkozva alakítják át mozikat bankká, stb.

Napjainkra a fővárosi mozi-térképen az uralkodó multiplexek mellett csak az Art-mozihálózat maradt életben. S ez utóbbi, bármennyire értékorientált is, feladatát csak komoly központi és pályázati támogatásokkal tudta-tudja ellátni.”

BMA névjegye

2002-ben alakult meg a BMA , a Tabán moziban az 1995-től múködő Mozitörténeti Gyűjteményből .
A bejegyzés kategóriája: Mozitörténet
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Mozitörténet (1895-től napjainkig) bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Tamás hozzászólása:

    Sajnos az art-mozihálózat is fogyóban. Május 11-én vetít utoljára az Európa. 🙁

    • BMA hozzászólása:

      Sajnos, sajnos….Az ismétlődik, mint az 1921-es mozirevízió idején lehetett, 91 éve, amikor rámoltak a mozisok most 2011-ben az Európa moziban….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *