Rekviem budapesti mozikért- HVG, 2010. febr. 17.

1921-ben az akkori „multiplex”, a Corvin építésekor még működött az az értékvédő szemlélet, amely megmenthette a kisebb mozikat. Az építési engedély kiadásának szigorú feltételeként az újonnan épülő ”mamut-mozi” a környék hátrányosan érintett kis filmszínházainak kárpótlásként a bruttó bevétel 10%-át fizette ki, és magasabb jegyárakkal is működött. Hasonló rendelkezéssel akár a Fővárosi Önkormányzat is megmenthetné egy korszak építészeti lenyomataként is számon tartott kulturális örökségét.

Ahogyan más városokban ezt megteszik. Felejthetetlen londoni élményeim közé tartozik a Leicester téri Odeon filmszínházban tett látogatásom, amikor üzemidőn kívül is boldogan nyitogatta ki számomra a példásan megóvott mozi helyiségeit az ott dolgozó indiai lány. Budapesten azonban az elmúlt két évtizedben nyílt soktermes mozik paradox módon az évtizedek óta üzemelő kisebbek halálát jelentik. Néhány ilyen, halódó intézményre emlékezünk.

Az Átrium mozi
(2. kerület, Margit körút 55.)

2003 februárjában, a Millenniumi Filmszemle megnyitásakor a Mozivédők az Átrium Mozi megmentéséért tüntetettek. Mindhiába: a főváros egyik legszebb, építészeti-művészi értékeket hordozó filmszínháza azóta is szebb napokra vár. Kozma Lajos 1935/36-ban elkészült modernista építészeti remeke az Átrium-ház (a hasonló nevű lakószövetkezet számára készült), benne a mozival Buda egyik első igazi filmpalotájaként épült. Az ominózus, 2003-as filmszemle záróünnepélyével a korábban Május elsejéről elkeresztelt, az Urániával együtt a védett filmszínházak listáján szereplő mozit 65 évig tartó szolgálat után, veszteségessége miatt bezárták.

Kozma minden tekintetben kiemelkedő lakóépülete, földszintjén a filmszínházzal a Margit körút akkor még nagyrészt földszintes házai között épült fel. Azt is tudnunk kell, hogy ez egyike annak a három budapesti mozinak, amelyet az 1928-ban megalkotott, mozgóképszínházak létesítésére vonatkozó szabályzat megjelenését követően eredetileg is erre a funkcióra építettek.

Archív képek az Átrium moziról

A legkorszerűbb acélvázas szerkezettel, a legjobb anyagokkal, technikai megoldásokkal készült, korának legelegánsabbjai közé tartozó épület napjainkban szánalmasan szürkül bele a körút épületeinek sokaságába.

Az előcsarnok burkolatának fekete-fehér rajza a későbbi op-art egyfajta megelőlegezése, pilléreit a később divatossá váló tükörmozaik borítja. A ruhatári pultok és a virágládák egzotikus datolyafurnérral (zebrano) burkoltak.(Ez az anyag jelent meg az épület liftjeinek belsejében is.) A moziportál préselt fémötvözet ajtói, hasonlóan az első emelet feletti mellvéden elhelyezett ATRIUM betűsorhoz, későbbi idők etalonként számon tartott elemei.

A mozi nézőterének ezüsttel keretezett opeion nyílása és a rejtett világítás, a légfűtés, a vörös színű fal és a szürke padlóburkolat, a mennyezeten elhelyezett „tejút” hét sorban kialakított 1600 levegőbefúvója, az aranyszínű erkélykorlát és függöny, a nádfonatos támlájú, kényelmes székek, az anyagok és színek harmóniája (fekete-fehér-narancssárga, valamint szürke és vörös) az igényes tervezés és kialakítás remek példái.

A mozit legutóbb 1990-ben újították fel. (A Jánossy Péter tervei alapján elvégzett rekonstrukció során gondosan visszaállították a mozi bejáratát, a kiugró előtetőt, az elegáns fémbetűs Átrium feliratot.) Az utóbbi időben felmerült, hogy a svájci László Károly magángyűjteményének múzeumaként hasznosítanák, ám e terv meghiúsulásával a mozi jelenleg is vevőre vár. „Az értékesítésnél előnyt élvez a kulturális célú hasznosítás és a mozifunkció megtartása, ám ez nem kötelező, mivel a fővárosi önkormányzat »felszabadította« e kényszer alól” – olvashattuk az eladására kiírt pályázat szövegében.

A Broadway filmszínház, később Filmmúzeum
(7. kerület, Károly körút 3/a.)

…kinyitják, becsukják, újjáépítik, újra eladják, tiltakozó levelek sokasága a mozit védő palánkokon, és folytathatnánk a felsorolást, amely az egykori Broadway mozi – a későbbi Filmmúzeum – szomorú utóéletét jellemezte. A legsötétebb terv üzletközponttá alakította volna…

Bár igazi mozinak épült, ma Belvárosi Színházként működik a bécsi „pincemozik” példája nyomán Budapesten ily módon elsőként kialakított filmszínház. Nem is oly régen igazi moziünnep volt e sorok írójának a következő Fellini, vagy éppen Pasolini-filmcsoda vetítése a művészfilmek és a ma toplistásnak mondott filmek lejátszására specializálódott, nagy befogadó képességű filmszínházban. Régi filmeket is folyamatosan játszottak itt, az idősebb korosztály kedvét keresendő.

A Broadway mozi a két világháború között

Az 1913-ben Hoepfner Guidó tervei szerint épült szecessziós lakótömb pincéjében kialakított, modernista stílusú, süllyesztett filmszínház terveit 1938-ban készítette el Domány Ferenc, aki az egykori Duna (Ma Lloyd) mozi tervezésével korábban szép sikert aratott. Nem kis engedélyezési huzavona után a nyolcszögletű udvar alá került az (egyes források szerint eredetileg színháznak szánt) mozi nézőtere. Attraktív lépcsősoron érkezünk az előcsarnokból a két emelettel mélyebben fekvő mozi nézőterébe, amelynek tervezése igazi kihívást jelentett Domány számára. A terv érdekessége volt, hogy teljesen máshol (az oldalt kialakított kijáratokon) távozhatott a nagyérdemű az előadások befejezésekor. A nézőtér teknőszerű kialakítása, a rejtett szellőzők és fényforrások, az igényes burkolatok szerencsére megmaradtak, megőrizve a mozi eredeti arculatát.

A lepusztult és bezárt épületet a terézvárosi önkormányzat ugyancsak eladásra szánta. 2003 körül a Szimpla-szórakozóhelyek tulajdonosai szerették volna újranyitni, klasszikus moziként, de végül egy másik megrendelő szándékából, az Architéma Kft. gondos tervei alapján „operett-, opera-, színházi-, és önálló estek rendezésére alkalmas színház-és koncerttermet” alakítottak ki benne, amely ma is működik.

A Horizont mozi (volt Híradó mozi)
(7. kerület, Erzsébet körút 13.)

A historizáló stílusú körúti bérház sarkán 1939-ben megnyílt Híradó mozi nevével is utalt szerepére: műsorát folyamatosan vetített magyar és világhíradók alkották.1959-ben a mozit Münnich Aladár tervei alapján felújították: az előcsarnokban ülőhelyeket alakítottak ki, a nézőtér is megújult. Az 1999-ben bezárt mozi mindvégig megőrizhette akkori arculatát. Bezárásakor a lakóépület mozi részét védetté nyilvánították: a bejárat sokszög alakú kannelurás oszlopai által tartott köríves előtető, a rozsdamentes bejárati portálok, az íves pénztárblokk és a vetítőterem kialakítása, valamint a vetítővászon két oldalán megvilágított kerámiadíszek okán.

A Tillai Zsuzsa vezetése idején profilt váltott (magyar filmeket vetíttek ekkor) védett mozi jelenleg a Golgota Keresztény Gyülekezet tulajdona. Folyamatos felújításával párhuzamosan keresztény zenés és színházi műsoroknak ad otthont.

A Metro filmszínház (Scala-Metro, Scala, Szikra, majd Metro mozi)
(6. kerület, Teréz körút 62.)

1926-ban fényes külsőségek között adták át a Corvin mozi tervezőjének, Bauer Emilnek a Nyugati pályaudvar környékén felépített, különös historizáló dekorációval ékített mozipalotáját. A német UFA filmgyár budapesti képviselete által a két MÁV-ingatlan közötti utca beépítésével, egy gépcsarnok felett kialakított, látványosan nyitódó-csukódó tetővel ellátott, több mint 700 főt befogadó mozi szenzációszámba menő fogadtatásáról olvashatunk a korabeli sajtóban. E beszámolók elsősorban a valóban pazar kialakítású historizáló, olasz barokk díszítőelemeket felvonultató dekorációt és a korszerű technika vívmányait felhasználó megoldásokat dicsérik.

A látványos és elegáns berendezések mellett a formaruhás személyzetért, a magas színvonalú műsorért, a zenekar és a beépített orgona által nyújtott zenés színházat felidéző teljesítményért is lelkesedtek. A villamos berendezések között valódi újdonságnak számítottak a színszűrőket is irányító mechanikus kapcsolószerkezetek, az elektromos erőátvitellel működő függöny- és tetőnyitó szerkezet, valamint a többszínű neonvilágítás. A későbbi, Metro-Goldwyn-Mayerrel kötött szerződés értelmében megváltozott nevű mozi (ekkor lett a neve Scala-Metro) szerencsésen vészelte át a nehéz háborús éveket. Az 1970-es években történt felújításakor már Szikra mozi néven kápráztathatta el a mozit szerető közönséget. (A Bauer-féle belsőépítészeti kialakítás valójában csak a nagyteremben maradt fenn.)

Csődje és a mozi bezárása után mint magánszínház nyitott ki újra. A Ruttkai Éva Színház kiköltözése óta sajnos újra üresen áll…

A Simplon mozi (Bartók mozi)
(11. kerület, Bartók Béla út 62-64.)

A Preisich Gábor és Vadász Mihály tervezte modernista épület egy hegyesszögű saroktelken áll. A hatszintes bérház alagsorába süllyesztett mozi igényes belsőépítészeti kialakítása Révész Zoltán nevéhez kötődik. Az 1934 elején készült modern mozi-bérház együttes hatására készült az Átrium-ház és mozi, valamint a Lloyd (Duna) mozi és a már bemutatott Broadway is.

A Simplon mozi fénykora

A Weiss Manfréd Vállalatok Nyugdíjintézetének bérházában elhelyezett elegáns és tágas mozgóképszínház nézőterének igazi attrakciója volt merészen előreugró, íves vonalú erkélye. Fénnyel modellált tereivel együtt (a vetítőterem mennyezetét, a vetítővásznat, valamint az előcsarnok galériáját emelték ki e szokatlan, ám rendkívül modern/látványos módon) a nemes és egyszerű anyagok használata egységesen harmonikus összképet teremtett. A ház homlokzatának része volt a mozibejárat is. Ezt neonfénnyel alakított architektúra hangsúlyozta.

„Összegezve az eddigieket a Simplon úgy része egy bérháznak, hogy közben modern filmpalotává emelkedik látványos, csakis erre a célra megalkotott, elegáns lépcsőházat, büfét, praktikus ruhatárat, oszlopos-üvegfalas galériát felsorakoztató axiális és többszintes térfüzérével – nem szűk csőmozi többé” – írja róla Haba Péter művészettörténész kiváló tanulmányában.

Az 1998-ban gazdaságossági okokból bezárt mozi nézőterének teljes belső berendezését, belső burkolatait széthordták, az előcsarnok vészelte csak át a barbár pusztítást. Utolsó utáni pillanatban műemlékké nyilvánították, feltehetően irodaközpontként fog „újjászületni”. Pusztulását egy ügyetlen jogszabály okozta: korábban csak azért nem kerülhetett a védett mozik listájára, mert még élt egyik alkotója, Preisich Gábor (1909-1998). Megóvása így a bezárás után végképp lehetetlenné vált.

A Tivoli mozi (ma Budapesti Kamaraszínház-Tivoli Színház)
(6. kerület, Nagymező utca 8.)

Az 1994-ben bezárt Tivoli mozi szerencsés volt: a mozi a színház utódja elv igazolásaként kaphatta vissza eredeti arculatát és új funkcióját. Ernst Lajos közismert Nagymező utcai szecessziós épületét (lakóház az Ernst Múzeummal, műtermekkel és a földszintjén filmszínházzal) Fodor Gyula tervezte. Építészeti arculata egyszerre mutatja fel a szecesszió ízlésvilágát (díszítések) és az építészeti tervezés kötöttségeit: funkcionális belső tereket. Az 1912 decemberében megnyitott filmszínház kora legnagyobbjai közé sorolódott.

Megnyitásakor így írt róla a Pesti Napló: „Tivoli fény játékház: a Nagymező utcai Ernst-palotának földszintjén hétszáz néző legkényelmesebb befogadására, a modern teknika (sic!) minden újításának felhasználásával épült a legnagyobb budapesti mozgószínház. Specialitása, ami révén röviden közismertté lesz: minden helyről egyformán kitűnően látni.”

1997-ben befejezett felújítása az eredeti állapotnak a lehetőségek szerinti visszaállításával történt, Dávid Ferenc kutatásai nyomán.

HVG – 2010.02.17 10:58 – Merényi György

BMA névjegye

2002-ben alakult meg a BMA , a Tabán moziban az 1995-től múködő Mozitörténeti Gyűjteményből .
A bejegyzés kategóriája: Sajtó
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *